Díli, yokalaumedia.com (08/09/2023)- Dezde restaurasaun independénsia, 2002, Timor-Leste hanesan rai ida ne’ebe livre, independente no rekoñesidu totalmente iha mundu, tanba ne’e líder timor-oan sira, apoiadu husi ONU, hahu buka ba hari’i estadu, hari’i modelu dezenvolvimentu ekonomikamente, politikamente no finansialmente.

Díli nu’udár sidade-inan eh Kapitál (ibu kota) ba Timor-Leste ne’ebé sai mos sentru ba sidadaun sira nia moris, ba sá iha fatin ne’e mak sidadaun hela ua’in liu kompara, karik, ho munisipiu seluk ezistente ida iha illa lafaek ne’e. Munisipiu ida ne’e mos sai sentru ekonomia ba sidadaun sira no sai mos sentru edukasionál, tanba ne’e mak foin sa’e sira nadodon husi munisipiu mai horik iha Díli ba buka roman tuir mehi inan no aman sira nian.

Miguel Mendonça obrigadu husik nia knua no nia inan-aman atu mai iha Díli kontinua nia estudu iha Universidade Timór Orinetál (UNITAL), Fakuldade Direitu, Departamentu Direitu Jerál.

Baukau oan ne’e tenki halo servisu seluk, alende eskola, hodi nune’e bele sustenta nia moris iha “sidade-inan” Timor nian. Atividade negósiu mak sai dalan ikus atu Miguel halo, fa’an lis hodi tutan hakbi’it nia ekonomia no tulun nia estudu.

”Lolos ha’u labele fa’an sasan hanesan li’is ne’e, maibé bainhira ha’u hare’e kbi’it uma-laran nian memang labele suporta duni ha’u atu selu propinas eskola no selu kost tanba osan ne’ebé sira titip mai dalaruma osan bemo nian de’it. Tanba ida-ne’e, ha’u tenki foti medida sira hanesan ne’e hodi fa’an”, hatete Miguél.

universitáriu ne’e sente preokupadu tanba prejudika nia rendimentu tanba governu halo despeju iha Díli.

”Iha tempu ida kuandu aserta loron ida ami bele hetan 10 dolár. Dalabarak liu ami hetan de’it 5 dolár no 6 dolár. Tanba ne’e mak ita ko’alia kona-ba folin ka la folin la’ós deit ba ema sosa maibé prejudika mós husi walikota. Entaun kuandu ami fa’an hela Estrada ibun ami iha preokupasaun rua ida maka, preokupa ba ema  hodi sosa  ka lae no ida seluk maka  hafuhu hela wali-kota sira tanba kuandu mosu ne’e ami halai rungu-ranga de’it, entaun diak ida ami hetan de’it mos 3 dolar la’e 4 dolar”, esplika nia.

Miguel la iha tempu atu soe tempu tanba kuda metin ona iha prinsipiu katak tenki lori fila roman ne’ebe nia buka oras ne’e iha kapital ba família iha Baguia.

“ba ema balun dalaruma loron ida iha tempu livre barak ke aliende eskola ba pasiar, hasoru kolega, tuir kursu balun no seluk tan. Maibé ba Miguél bainhira sai eskola nia sae Mikrolete 02 mai tun iha Xanana Reading Room hafoin ba deskansa oituan iha Largo Lecidere nune’e nia hakak liu ba Lita Store hola li’is rede tomak hafoin ho bemo 010 ba tun uma sobu tiha falun fali ho plastic ki’ik nune’e hare’e loraik liu ona maka hakat ba fa’an iha merkadu Kampung-Baru”, afirma Miguel.

Univertsitáriu ne’e mos konta katak nia bele hetan $ 4 kada karol ne’ebe mak nia sosa iha loja sira hafoin fa’an tutan, nune bele hametin futu kabun ba luta iha UNITAL.

“normalmente, li’is mean karol ida folin 5 dolár, ha’u fa’an kona fali 9 dolár no li’is mutin rede ida folin 10 dolár, purtantu fa’an hotu kona  15 dolár. Husi ne’e maka ha’u tau ketak osan inan ba sosa hodi fa’an fila-fali no utiliza nia funan ne’e ba sosa fós, selu mikrolete, selu kost, no seluk-seluk tan ne’ebé ha’u presiza”, konta Miguel.

Negisiante ne’e mos husu ba governu atu prepara kondisaun ba negosiante ambulante sira molok duni sira atu labele halo atividade iha estrada ninin.

“ha’u nudár sidadaun ida mós ba Rai ne’e no ha’u la’ós sugere ba Administrador Munisipal Díli maibé hau sujere liu ba governu tanba sira mak orienta organizasaun politika, bele duni mas hanoin ba katak, iha ona fatin balun ne’ebé apropriadu. Mas se obriga ami ba merkadu Manleu ne’e ema susar hodi sosa tanba negosiante barak liu fali ema sira mai hola. Aliende ida-ne’e, merkadu Taibessi la biban atu akumula ami hotu”, Sugere Estudante ne’e.

Reportagem : Cedelizio do Rêgo

 9,317 Tatal Lee,  2 Views Today